A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) módosítása

2019. január 1-én lépett hatályba a  védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) módosítása.

A Vt. módosításának elsődleges indoka a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetése volt. Magyarországnak 2019. január 14-ig teljesítenie kellett az európai uniós védjegyreform keretében megalkotott Irányelvből fakadó jogharmonizációs kötelezettségét. Ehhez kapcsolódóan felmerült az igény a védjegyeljárások szabályozásának kiigazítására is: egyfelől a joggyakorlatból leszűrt tapasztalatok alapján, másfelől a védjegyeljárások hatékony, gyors és ügyfélbarát jellegének erősítése érdekében. A Vt. felülvizsgálata keretében – figyelemmel a nemzetközi védjegyeket szabályozó nemzetközi jogi keret sajátosságaira és fejlődésére – megvalósult a nemzetközi védjegyrendszerhez való kapcsolódásokat megteremtő nemzeti illeszkedési szabályok konszolidációja is. Mindezeken kívül a törvénymódosítás tartalmaz az elektronikus ügyintézési kötelezettség gyakorlati megvalósításából eredő, adatvédelemmel kapcsolatos módosításokat is.

Lajstromozható megjelölések

Változnak a lajstromozható megjelölésekre vonatkozó szabályok. Az új szabályok értelmében megszűnik a védjegyek grafikai ábrázolására vonatkozó követelmény. A megjelölések ábrázolása az új szabályozás alapján bármely, széles körben elérhető technológia alkalmazásával, azaz nem feltétlenül grafikai úton (pl. hangfájl vagy videofájl benyújtásával) lehetséges, feltéve, hogy a jogosultat megillető oltalom tárgya a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság számára is egyértelműen és pontosan meghatározható. A jelenlegihez képest többféle megjelölés válik oltalomban részesíthetővé, így lehetőség lesz az ún. "új típusú védjegyek" – például videó- vagy mozgásmegjelölések – lajstromozására is, illetve a már ismert típusokba tartozó védjegyek – pl. hangvédjegyek – új módokon is ábrázolhatóak lesznek.

Kizáró okok rendszerének felülvizsgálata

A törvénymódosítás keretében megvalósult a lajstromozást kizáró okok rendszerének felülvizsgálata és finomhangolása is. A Vt. módosítása például a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos új feltétlen és viszonylagos kizáró okokat vezet be, amelyeket az oltalom alatt álló borokkal kapcsolatos hagyományos kifejezésekre és a hagyományos különleges termékekre, valamint a növényfajta-nevekre vonatkozó új, hivatalból vizsgálandó lajstromozást gátló okok egészítenek ki.

Védjegyoltalomból eredő jogok

A törvénymódosítás sort kerít a védjegyoltalomból eredő jogok tartalmának pontosítására és kiegészítésére. A Vt. új rendelkezései kifejezetten bitorlási tényállásként nevesítik a következőket: a védjegy kereskedelmi névben vagy cégnévben megvalósított használata; a védjegynek összehasonlító reklámban történő jogellenes használata; olyan áruknak harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül történő behozatala a védjegy lajstromozása szerinti tagállam területére (tranzitáruk), amelyeken engedély nélkül szerepel az érintett áruk tekintetében lajstromozott védjeggyel azonos, vagy ahhoz hasonló megjelölés; a védjegynek bizonyos „előkészítő cselekmények” (a védjegynek pl. csomagoláson, címkén történő elhelyezése) keretében történő, engedély nélküli használata.

Védjegyoltalom korlátai

A Vt. új szövege a védjegyoltalom korlátai körében is az Irányelv szövegéhez igazítja a Vt. rendelkezéseit, a bitorlásért való felelősséget pedig a későbbi védjegyek jogosultjai esetében az Irányelv szerinti továbbhasználati jogok biztosításával korlátozza.

Árujegyzékre vonatkozó szabályok

Az Irányelv rendelkezéseivel összhangban módosultak a Vt.-nek a védjegyek árujegyzékére vonatkozó szabályai is. A Vt. módosított szövege előírja, hogy az áruk és a szolgáltatások megnevezésének kellően egyértelműnek és pontosnak kell lennie, ezzel biztosítja mind az Irányelvnek történő megfelelést és mind pedig az igényelt oltalom körének pontosabb meghatározását, ezáltal is növelve a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot.

Eljárási határidők rövidülése

Az átfutási idők csökkentése érdekében lerövidülnek egyes eljárási határidők.

A bejelentés a kutatási jelentés megküldését követő tizenöt nap elteltével kerül meghirdetésre, ami a védjegylajstromozási eljárások átfutási idejének csökkentése szempontjából meghatározó jelentőségű.

A bejelentési díj megfizetésére nyitva álló határidőt két hónapról egy hónapra rövidül, ezzel is hozzájárulva az eljárások észszerű időben való befejezéséhez.

Felszólalás

A Vt. új rendelkezése a felszólalás elbírálása során a felek számára együttes kérelmük alapján lehetőséget biztosít, hogy megoldást találjanak a felszólaló és a bejelentő közötti jogvita egyezség útján történő rendezésére. Tárgyalás tartására ugyanakkor – ha a felek együttes meghallgatását az ügy az iratokból következően nem igényli – csak a felek egybehangzó kérelme alapján kerül majd sor.

Használati követelmény, Együttes és tanúsító védjegyek, Megújítási eljárás

A Vt. módosítása átláthatóbbá teszi a védjegy használatára (illetve az annak elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre) vonatkozó rendelkezéseket, továbbá módosul a Vt. együttes és tanúsító védjegyekre vonatkozó szabályozása is. Jelentős változások következnek be továbbá a védjegyoltalom megújítására irányuló eljárások eljárási szabályai kapcsán, amelyek közül a legfontosabb, hogy a lejárat napját követően kezdeményezett megújítás után kiegészítő díjat kell fizetni.

Madridi rendszer fejlődéséből fakadó módosítások

2015. október 31-től – amikor az utolsó olyan állam (Algéria) is csatlakozott a Jegyzőkönyvhöz, amely korábban kizárólag a Madridi Megállapodásnak volt részese – a Madridi Jegyzőkönyv alkalmazandó a Madridi Unió valamennyi szerződő állama tekintetében. Ennek eredményeként a Madridi Megállapodást semmilyen viszonylatban nem kell alkalmazni, a madridi rendszer pedig lényegében egyetlen szerződéses rendszerként működik. Ez a körülmény indokolta a Vt. nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos szabályainak összevonását egyetlen fejezetbe, megszüntetve a jelenlegi kettős szabályozást.

Kapcsolódó jogszabály-módosítások

A Vt. módosítása a következő, kapcsolódó jogszabályok módosítását tette szükségessé:

• a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 16/2004 (IV. 27.) IM rendelet
• az egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról szóló 147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet
• a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet.